De-de, itt vagyok, Szlivka és a többiek, bocsánat, bár már én unom a bocsánataimat:))))

Munkába álltam. Bizony. Felnőtt élet. WOW:). Jóó:). Élvezem. Nagyon. Holott még főleg csak tanultam, de még azt is élveztem. Na, sokáig nem csinálnám szívesen, de a múlt hét csak tanfolyással telt és remek volt ismét az iskolapadban. Vicces, h az előadók projektorral, laptoppal érkeztek és minden óra elején bekérték a pendrive-okat, hogy mindenki megkapja az órai anyagot. Bezony. 2009:)

Ezen a héten már bele kell tanulnom sok dologba, ma délutánra gépem is lett, reggelre remélem hálózatom is lesz és ismerkedhetek végre a rendszerekkel. Hál’ isten mégsem kell Bpesten töltenem a jövő hetet, úgy lesz, h Szegeden szépen mindent megtanulok. Aggódtam a miatt, 5 nap az 5 nap, bármilyen szuper is Apa (meraz), hiányoznék… És arról nem is beszélek, nekem mennyire hiányoznának.

Virággal voltunk ma a nevelési tanácsadóban. Már 1 vizsgálat volt, most ez volt a második, lesz még 1. E kettő alapján a néni szerint tökéletesen megfelel a korának, sőt. Ő fogalmazott így:)))))))))))))))))))))))))))))))))))))). Kiugrom a bőrömből, holott mi ezt eddig is tudtuk, persze, de jó a külső, szakértői megerősítés.

Persze, lassú, ezt ő is mondta, segítségre szorul feladatmegoldásnál, stb…, épp ezért mondta, ha nem bánjuk, legyen még 1 vizsgálat, ami majd erre fekszik rá. Dehogy bánjuk, megyünk 2 hét múlva újra.

Abigélt kicsit megviseli, h későn érkezem érte, nincs vész, nem sír, csak látom rajta, h addigra elfárad, és vár már nagyon… Eléggé rám van nőve, gondolom emiatt, dacoskodik, megüt, haragszik rám, érzem:(. Igyekszem és rohanok érte, de negyed 5 előtt esélytelen vagyok…

A nagyokkal már minden ok:)

Cimkék: , , , , ,