Édes kicsipici lány, megy a bölcsibe. Ezen a héten és a jövőhéten szokunk be. Édesdrága… Ma először hagytam ott 1 órára, fél óra után keresett, sírt is a drágám, majd mikor megérkeztem, amint meglátott, jött felém és ráborult a vállamra zokogni. Na, ott én is majdnem bőgtem. Ennyit a vagányságról, hogy milyen lazán elengedem én a kicsit… Úgy látszik, mégsem annyira könnyen:)

No, nincs para, minden úgy történik, ahogy történnie kell:).

Közben pedig indulgat az én itthoni életem is, körvonalazódik, mi is lesz velem, egyelőre nincs publikus része a terveim, amint lesz, megírom.

A nagyok símán vették az ovikezdést, ohh, pardon, ezt ők kikérik maguknak, már csak nagycsoportosoknak lehet őket nevezni:))). UUgyanis mindketten az iskola épületben lévő ovirészlegbe járnak, ahol a nagyobb csoportok helye van. Roppant büszkék magukra, élvezik is, Virágnak bejön az új csoport:).