Köszönjük a köszöntéseket és a drukkokat, igen, kicsi Atita, – bár már nem így mondja a nevét, már szépen és büszkén ki tudja mondani becses nevét: “Kissz Abidéj Májia” 🙂  – ma 2 éves. Többször visszaemlékeztem a 2 évvel ezelőtt történtekre. Szép nap volt. Az első (egyetlen) olyan szülésem volt, amelyben nem voltak fájó pontok, gondtalan szülés volt, igazán, igazán boldog találkozás.

Emlékszem, a műtétre előkészítő szülésznő megjegyezte, hogy sosem fogja elfelejteni az arcom, mert még sosem látott nőt ennyire vigyorogni hasfelmetszés előtt. És tényleg. Boldog voltam, hogy végül magától megindult , másnap kivették volna felkészületlenül. Így ő akart jönni, aminek én nagyon örültem.

A műtőben volt 1-2 fázós-kellemetlen pillanat, vagy inkább hosszú percek, mikor is az EDÁ-t szúrta az anesztes doktornő, az egész napban nem volt másik olyan pont, mikor ne épp ott és úgy akartam volna lenni. Végtelen boldogságot éreztem:)

És most itt van, beszél, pelenkátlan, folyton eszik, és anyááás, már-már bosszantóan anyás:)). A mai nap már kiakasztott, többször megkértem, h váltson már Apára, mert nem akar mondani semmit, símán csak mellémvágtázik és belekezd egy idegszétzúzó “ANYAAAAAAAAAAA, ANYAAAAAAAA” oké, mit szeretnél kicsim? “ANYAAAAAAAAAAAAA, ANYAAAAAA” Semmit, csak mondogatni:))

Önálló, már amennyire egy két éves az lehet, nagyon bízom benne, hogy a bölcsis beszokás zökkenőmentes lesz, tapasztalatból IS tudom, hogy a beszokás főleg az anyán múlik, hogy el tudja e engedni kicsiny magzatát, avagy nem, én egyik nagyot sem tudtam, pedig nagyobbak voltak, na, most a kicsit símán el tudom engedni, sokkal inkább érzem most, h ez a dolgok rendje, mint amikor a nagyok oviba szoktak. Érdekes.

Rém érdeklődő kislány, sokat nyüzsög a nagyok körül, akiktől sokat tanul. Mindig visszakérdez:). Ha új szót hall, visszakérdez édesen:))

Ma ebéd után szólt, hogy pisilni kell, elvittem, út közben határozottan odabökte: “Én isz nem csicsizok, meszét nézek, jányokkal” Nem hülye, figyeeeel, ebéd közben megbeszéltük, h a nagyok mesézhetnek, míg a kicsi alszik:). Persze dirreldurral ment aludni, de neki még muszáj:)

Gyönyörű kislány ő is, naná, a többség szerint ő abszolút keverék, azaz Apja-anyja benne van, valszeg így van ez, mintha én is ezt látnám.