Kiss családunk blogja

Elterveztem, hogy ezentúl mindig leírom valóban “blogszerűen” a 7végéinket, hiszen mindig nagyon jól sikerülnek, mozgalmasak és nyugalmasak egyben, nagyon élvezzük.

Na, a szombat délelőtt ez alól a kivétel, a szombat délelőtt általában a zsörtölődésé:))). Én zsörtölődök, mert Béla lustálkodik, a gyerekek pizsamában nyomják még 10kor, én ugye rendet tennék, ebédet készítenék és várnám, hogy mindenki pattogjon velem, hiszen délután mindig programunk van, a délelőtt sem a henyélésé, ragaszkodom a délelőtti játszótér, udvar, akármi, csak a levegőn programhoz. Így minden szombat délelőtt lejátszuk a meccseket, én haladnék, Béla szerint a 7vége nem a arohanásé:))

Azért végül lett ebédünk is, borsóleves és palacsinta volt a kívánság. Délután letettük a gyerekeket aludni, mi pedig befeküdtünk a TV elé, megnéztünk egy filmet. Najó, a többes szám így nem igaz, mert én elaludtam:). Gyakorlatilag az egyetlen helyzet, amiben képes vagyok fényes nappal elaludni, az a filmnézés ember ölében. Mikor felébredtek a prücskök, uzsi után bringára szálltunk (lányok utánfutóban) , elmentünk a szomszéd kertvárosba megnézni a játszóteret. Lányok teljesen szabályosan mérleghintáznak:). Csajoknak maratoni fürdés, diavetítés apával, majd gyors ágybakerülés lett volna a terv, de sajna a projekt sikertelen volt, így még találkoztak kis boszorkák a vendégekkel. Ahhoz képest nem is volt gáz, viszonylag hamar elaludtak jó pár kimászkálás után. Mi pedig némi tokaji társaságában megnyitottuk a téli esti fondue szezont Gáborral, Évával, Petivel és Andival. Jóóóó lett a cucc nagyon, Éva nagyon sok zöldséggel készült, eddig leginkább csak répát és uborkát mártogattunk, illetve próbáltunk már párolt brokkolit és karfiolt, az is nyamm, de most hozott paradicsomot, paprikát, retket, répát, uborkát, (!)póréhagymát. A bagette-t frissen sütöttem, a sajttal egy időben készült el, szal friss meleg-ropogós volt még, nyamm:)

Óráátállítás rulez, jó lenne minden szombatról vasárnapra nyerni egy órácskát:)). Báris, adnám ezt az órát a korai sötétedésért:((.

Reggel csajok nézhettek mesét, míg mi durmolunk:). Aztán piac, majd temető. Sajnos épp akkor kezdett el szakadni az eső, amikor kiértünk, de ott voltunk mind. Anyu, Apu, Erika, Sógi, Milla, Hanna, Antalka, Polla, Virág, Bogi, Béla és én.

[a kis sírunk: http://www.kissvirag.hu/indexre/osz032.jpg]

Majd mind elmentünk a Halászcsárdába ebédelni. Jó hangosak voltunk:)))). Anti megszólalt egyszer: ” Hű, amikor 15éve elkezdtem Erikának udvarolni, ki gondolta, hogy egyszer ennyien leszünk és ilyen hangosak?? :))) ” és tényleg.

A kép hátterében látszik a falon a jelölés, melyik évben meddig ért a víz. Ez a Halászcsárda ugyanis az ártérben van, azaz, ha kiönt a Tisza, rendszerint, évente 2szer vízben áll az épület. Az idei árat sajnos már nem tudták az épületen belül jelölni, hiszen ennél is magasabban volt, csak az épület külső falán találtunk 2006-os jelölést:

fiúszakasz vonatozik:

A 2 tojás:

Mama és a legkisebbek:

Délután maratont aludtak a lányok, mi pedig filmeztünk. Nagyon jót pihentünk. Délután eljöttek Rózsamamáék, hoztak matjóskababát Moszkvából, játszottak, beszélgettünk, jó volt:). A korai sötét most inkább olyan békés és nyugalmas volt nekem… Könyörtelenül itt a tél, hát keressük benne a szépséget (nehéz megtalálni) 🙂

Édes kis prücskeim lerobbantak teljesen:(. Illetve a fránya láz felszökött, főleg Boginál, amitől persze hervadtak és levertek… Már maga ez az állapot annyira szeretetreméltó náluk, hogy az ember minden türelmetlenséget és hangos szót megbán, bármit csináltak, bármilyen módszeresen készítik ki pl elalvás előtt a zanyjuk idegeit…

Mire hazaértem a boltból (anyunak segítettem egy órát), tüzeltek, apjuk megkapta szegény a beosztását, hogy nem vette észre Bogi 39 fokos lázát:(. Gyorsan nurofen, majd hűtőfürdő következett. Többször mondták, hogy hideg. Majd megadtam magam és kivettem őket, először Virágot, aki egyszerűen nem akart kiegyenesedni, megszólalni és nagyon levegőt venni sem:(. Nagyon megrémültem, nem is tudom, mit gondoltam, próbáltam minden higgadtságommal végiggondolni, mi lehet, talán fullad… Adtam neki ventolint (asztma gyógyszer) , szépen puffantott, de továbbra is nagyon szakaszosan vette csak a levegőt… Eléggé kétségbe estem, de ilyen helyzetekben hálisten sikerül megőrizni a higgadtságom. Gyors telefon az épp lakógyűlő apának, no, ő rájött, h Virág csak fázik és rosszul van, más baja nincs, épp elég a láza, a hideg, a takony…

Jó most megnyugodni:) Már alszanak. Ilyen sem volt még, Bogi elaludt már a 2.mesén:). Sosem alszanak el mese alatt. Figyelnek, szövegelnek és rendetlenkednek általában:). Most csak nézett egy darabig a kis beteg szemeivel és elaludt.

Szóval azt hiszem, Virág szegény még mindig elszenvedi tőlünk a tök általános első gyerekes parát, plusz még a koraszülöttsége miatti parát, pedig azt hittem, nagyon vagányan állok én hozzá, hiszen tudom, mennyire stramm ygerek:). Aztán tessék:)

Gyógyuljatok prücskök hamar, holnap doktornéni, lesz nagy öröm, imádnak orvoshoz járni:)))

Családi körben is megünnepeltük Bogi második születésnapját, még szép, ez nagy dolog:). Eljött mindenki, aki számít, nagymamák, nagypapák, nagynénik, nagybácsik, soook unokatesó. Volt nagy játék, móka, kacagás, meg főleg evés:D. Sajnos a kajákat nem fényképeztem le, pedig minden visszajelzés szerint minden finom volt. A menü a következő volt: zellerkrémleves fokhagymás töltött bagette-el (saját sütés). Előétel még sült szerb paprika juhsajttal, bagette-el. főétel: csirkecombfilébe töltött májacska, baconban sütve hagymás krumplival, görög salátával. sajtos-zöldséges rizotto. zacher torta.

Kaptunk egy tiszteletbeli és szeretetteljes felkérést, hogy legyünk a legifjabb unokahuginak (is) a keresztszülei, naná, hogy örömmel elfogadtuk, egyben megkértük máris azonnal tesóékat, hogy legyen az egy nagy közös buli Boga keresztelójével, akinek pedig ők lesznek a keresztszülei, mondjuk ez evidencia, Bogi így szólítja őket, “kelesztmami, kelesztpapi” 🙂

Sooorba jöttek az ajándékok, Bogi szakszerű bontásba kezdett:

Bogi még mindig odáig, meg vissza van Pollától, meg persze minden picibabától:). Érdekes, mert a kis 2 évesünk egész addig rajongásig szeret minden babát, amíg nem jár, onnantól vetélytárs:). Ha pl egy másik kisgyerek csak hozzánk ér, odarohan, majd közli: “EZ AZ ENYÉM APÁM!” “EZ AZ ENYÉM ANYÁM” 🙂 Pollának még van ideje;)

Apának jutott az általam sütött zacher, fincsi lett, apa pedig azt hiszem, nagyon boldog:)

Na, Bogi itt úgy tűnk, mintha épp kívánna vmit, de igazából csak fél a gyertyától, de közben érti, h el kéne fújni, de asszem ezt a részt már átlapozná és burkolna inkább egy kis diótortát:D

Véééhéégre, elaludt:

Nyammi:

A buli tehát remekül sikerült, köszönünk szépen minden gyönyörűséges ajándékot:)

Jah, este a 2 lány aludni megy:

Virág és apa indulnak az oviba reggel:

Szülinapos Katussal, A barátnővel:)

Csajszik mesét néznek:)