Kiss családunk blogja

Mai napunk istenien telt, nálunk az oviban van tavaszi szünet, így könnyen készülődünk:)

Elmentünk ma tesómékhoz, már reggel 8kor, mivel bevittük apát dolgozni menetben… Naaagy tojásfestős buli volt, tojásleves és fánk volt az ebéd:D. Kifújtunk 30 tojglit, a nagyokkal írókáztunk is, a kicsik temperával nyomultak. Majd az összeset lefestjük lakkal, amitől gyönyörű fényesek… Az írókásaim elég jól sikerültek, én nem látom túl szépnek őket, de a lányok és Erika is nagyon dícsérték, kénytelen vagyok hinni nekik:). Nagyon klassz még üvegfestővel rajzolni a tojglira, pl én csináltam egy szép mintát arany kontúrral egy alap pirosra festett tojásra, szép lett az is.

Szóval valami varázslatos ám, ahogy ennyi gyerek összegyűlik, majd beállít Mama munka előtt 30percre, körészaladnak, ölelik, majd körbeüljük az asztalt reggelinél, ebédnél, és ugyan vannak apróbb konfliktusok, de alapvetően érzik ők, h várni kell a sorukra. Az ad mindenkinek vizet, aki vmiért feláll, vannak szabályok:). Hogy ki kinek segít… Aztán Tata munka után ugrik be, őt is körbeszaladják és hoz túró rudit, de ő hoz nekünk is, ami jó, mert nagyon szeretjük Erikával, csak sosem eszünk, hiszen ilyet egy családos már csak a gyerekeknek vesz, ha… (de inkább sütünk ugye:) ) Aztán letettük a kicsiket-közepeseket aludni, h a nagyokkal tudjunk igazán festeni, másra figyelés nélkül, de persze a közepesek nem alszanak, így engedélyezve egy mese. Egy kikötéssel: fekve nyugton kell nézni, mert aki hangoskodik, vagy minket akadályoz, az megy aludni:))). Persze volt affér is, Bogi felébresztette Pollát, de szerencsére visszaaludt. Hogy a legnagyobb rajong a legkisebbért, és könyörög, h hadd etesse, mondjuk gyakorlott, nem okoz gondot… 🙂 Hogy kiakad a kamaszunk, hogy miért nem ébresztettük fel, mikor odaértünk, pedig épp akkor értünk oda, és jól esett, h nem azért sípol, h hangosak vagyunk és felébreszjük:) Annyifélék, mégis mind annyira jó fejek:) Hogy hagy engem a tesóm, h fessek, amikor fennforgás van, hiszen figyelünk mi egymásra, mivel átérezzük egymás gondjait, a lehető legjobban.

Egy igen kedves barátomtól kaptam ezt az indián verset, 5 fia van, ő fogja érteni a fenti soraimat:). Ezzel kívánok mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepet!

Nem érdekel, hogy miből élsz. Azt akarom tudni, hogy mire vágysz, és hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával.

Nem érdekel, hogy hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy hülyének néznek a szerelmed miatt, az álmaidért vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.

Nem érdekel, hogy milyen bolygóid állnak együtt a holddal. Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod középpontját, Hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben, és hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már. Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni fájdalommal, az enyémmel vagy a tieddel, hogy vadul tudsz-e táncolni, és hagyni, hogy az eksztázis megtöltsön az ujjad hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél, vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk az emberi lét korlátaira.

Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek, hogy igaz legyél önmagadhoz, hogy el tudod-e viselni az árulás vádját azért, hogy ne áruld el saját lelkedet. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet, még akkor is, ha az nem mindennap szép, és hogy Isten jelenlétéből ered-e az életed. Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e élni a kudarccal, az enyémmel vagy a tiéddel, és mégis megállni a tó partján és azt kiáltani az ezüst holdnak, hogy IGEN !!

Nem érdekel, hogy hol élsz, vagy hogy mennyit keresel. Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e kelni egy szomorúsággal és kétségbeeséssel teli éjszaka után, fáradtan és csontjaidig összetörten és ellátni a gyerekeket? Nem érdekel, hogy ki vagy, és hogy jutottál ide. Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz középpontjában anélkül, hogy visszariadnál. Nem érdekel, hogy hol, mit és kivel tanultál. Azt akarom tudni, hogy mi tart meg belülről, amikor minden egyéb már összeomlott.

Azt akarom tudni,hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal, és hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres pillanatokban.

Sajnos ritkán jut időm írni továbbra is. Menet közben volt itthon Virág 2 napot, “vártuk”, h lerobban, orrfolyás és köhögés utalt erre, de végül némi hurutoldóval teljesen jól van… Itt mától tavaszi szünet van, csak húsvét után mennek újra:). Ma apa elment röplabdameccsre Szarvasra, először csípőből nemet mondott rá, de rábeszéltem, h menjen el, ennyi neki is jár. Sajna elég keveset vagyunk együtt, úgy igazán, apa állandóan dolgozik, és igen sok a teendő is ugye, de összességében remekül vagyunk hálisten:) Időközben volt egy családi szülinap is, amiről majd teszek fel képeket, remekül sikerült, finomakat főztem, mindenki elégedett volt. A tortagyártásba nagyon belejöttem, ezentúl én sütöm a tortákat, van fantázia benne bőven:)

A tavaszi szünet egyik nagy feladata lesz, h Virág is megtanuljon teljesen egyedül öltözni, ugyanis nagyon lusta a kisasszony és sokat kell neki segíteni. És 5 éves már, Bogi a kikészített bugyitól kabátig szinte teljesen egyedül öltözik, gombol és zipzároz rutinosan!! Ma először bekeményítettem ezzel kapcsolatban, volt is sírás Virág részéről, de máskor erre nincs idő, hogy kivárjuk nagyságát, 2 ruhadarab között bambul percekig. Most megmondtam, h csak akkor lehet mesézni, festeni, udvarra menni, ha felöltözött és nem segítek neki, no meg Bogi sem segíthet. Bogi gyakran segít neki. 1 óra alatt, 2 sírással felöltözött egyedül. Van vagy 10napunk, h tökélyre és rutinra fejlesszük, utána mindenkinek könnyebb lesz. El sem hiszem, h ezentúl csak 1 gyereket kell majd öltöztetnünk:)

Bibikének még mindig nem bújt ki 1 foga sem, ilyenkor a nagyoknak már régen volt:). Viszont cserébe szegényemet egyszerre gyötri 6 fog, mind alul és igen, a szemfoga van legjobbnan kicsúcsosodva…. Vicces lesz, ha először bújuk ki a szemfoga:D. Minivámpír:D. Eszik gyönyörűen, sokat, akár 2 üvegnyi bébipapit is bevág. Általában megfőzök neki előre 1-2napra, nagy kedvenc még mindig a brokkoli. A banánt kézből eszi, csak törögetni kell neki. Kapott szép új ikeás etetőszéket, feszít benne:).

Voltunk lányprogramon, anyunak kiállításra kellett mennie, így tesó, Polla, Bibi és én elkísértük:)))))). Nyilván voltunk az Ikeában is, ahol jóó sokáig nézelődtünk, vásároltunk, beszereztem sok hasznos dolgot. Az elvonás kb 2 év volt, de visszaestem:D. Azaz vagy 2 éve nem voltam már Ikeában. Béla teljesen elégedett volt, jó dolgokat vettem. Legjobban asszem a gyönyörű borospohárnak örül, amivel megleptem. Az új haza már hosszú volt, fáradt volt mindenki. Utitársunk és elvileg segítőnk volt Karcsibácsi, a GPS. Háááát, 3 nő, javarészt szőkék, meg egy “nincs GPS jel” Karcsi, nem mindig voltunk összehangolódva:D. Például odafelé állandóan le akart minket küldeni az autópályáról. MInden_lehajtónál:). Mire kiderült, h a kiindulópont és a cél összecserélődött, így állandóan haza akart menni:D. No, azért később már boldogultunk, mikor ő is úgy akarta…

Eddig 2 kilótól sikerült megszabadulnom, 5 hét alatt. Hozom a formám:D. Lassan fogyó, hájhoz ragaszkodó alkat vagyok:D. Alapelvek a szokásosak, CH bevitel kevés, és délután, este már nem, akkor is csak teljes kiörlésűeket, puffasztottat, vagy pelyhet. Soksok zöldséget eszem, nyersen és párolva is. Isteni tejbezabit eszünk, meg zabpehelypalacsintát, finom, Bélának nagyon ízlik.

Még akartam néhány dolgot, de ennyit most:)

Nagyon szépen köszönjük mindenkinek a sok-sok köszöntést:))). Persze a 3 tesó: Virág, Boglárka és Antalka voltak az oviban, Antika ugye unokatesó:), bocsánat, h nem volt egyértelmű.

Lesz még két buli, család és még 1 baráti társasággal. Most a szomszéd gyerekekkel volt zsúr, ami igen jól sikerült, bármennyire is tartottam attól, hogy bent nehéz lefoglalni, összerázni 10 3-6éves gyereket… De síma ügy volt. Nem is vállaltam túl magam, nem szerveztük komolyra, inkább egyszerűre, hogy közben tudjunk foglalkozni a gyerekekkel. Még előtte este feldíszítettük a lakást, ahogy az dukál:

Mivel Béla elég jól rajzol, gondoltam, hogy símán menne neki az arcfestés, amit igen bírnak az ilyen korú gyerekek, főleg a csajok:). Szuper jókat alkotott így elsőre, néztünk a neten mintákat, gyerekek (is) nagyon élvezték. Virág és Bogi tündér volt:

Katica pillangó szeretett volna lenni, Dórika pedig házikó:)

Persze sorban érkeztek a vendégek és az ajándékok, sok szép dolgot kapott az ünnepelt:). Itt épp egy gyönyörű virágot:) Frappánsan: virágot a virágnak:)

Én úgy terveztem, hogy az idő nagy részében csinálunk programokat, bemelegítésként chipsevő verseny volt, hátra tett kézzel. Virág ugye a szülinapjára 3 dolgot kért: rózsaszín tortát, chipset és bulit vendégekkel. Nem volt kérdéses, hogy a chipset rekord sebességgel kéz nélkül is az én lányaim fogják leggyorsabban pusztítani, hiszen mi ilyet sosem veszünk nekik, ez kivételes alkalom volt. Ezután meggondolandó, nem e néha meg kellene engedni:DDD

Mindössze egyszerű virslis kiflit gyártottam, gyorsan elkészült, ezúttal sikerült visszafogni magam és az uccsó percben sem komplikáltam túl, még szerencse, nyilván a gyerekek egyáltalán nem ették… (bezzeg a chipset:D)

Na jó, a fiunk kitett magáért, evett az összes lány helyett, megevett HAT ilyen fél kiflit:DDD. Nem lepődtünk meg. No persze Béla ölében ülve, egymást etették, gyakorlatice végig összenőve játszottak, és nem tért el a hagyománytól, ő bizony nem kért az arcára festést 🙂

Diókrémes tortát sütöttem, csokis piskótával, csokibevonattal, marcipán és tejszín díszítéssel. Ahhoz képest, h én csináltam, ez is egész jó lett, kezdek belejönni:)

A várva várt pillanat, énekeltük a Boldog szülinapot… Mindenkinek nagyon ízlett a torta, szerettem volna többfelé adni belőle, de hamarjában elfogyott, jó tortasors…

Vettem üvegfestékhez való előre gyártott kontúrozott műanyag sablont, nálunk imádják a csajok, nem győzzük venni, bedobtam, volt sikere… Olyan ügyesen kezelték a gyerekek, hogy csuda. Jók ezek a 3+ évesek, egész klasszul el lehet már velük játszani… Terveztünk még táncversenyt, ahol megáll a zene és meg kell merevedni, meg más játékokat is, összeszedtem csomó jutalmat a győzteseknek, de a végén csak szétosztottuk, mert az idő kevés volt rá, h sokfélét játszunk, de így is tuti volt. Béla persze dolgozott, mikor már bírtam magam is, de ahogy jöttek a szülők, el-eltűntem a gyerekszobába és bizony össze is pakoltam, mire mindenki hazament. A konyhát is. Én sem gondoltam volna előtte:)

Na, most itt én gond nélkül hülyét csinálok magamból, nem okoz gondot, nevessetek ti is:DDD. 2 sztori: 1. mikor néhány hete a csajok betegek voltak, felhívtam az óvodát, h lemondjam az ebédet. Mivel sokáig csörgött, fülemre szorítva a kagylót, közben fél kézzel kisuvickoltam a mosogatót. De már mindkét kezemre szükségem lett volna, símán elfeledkezve a fülén csörgő telefonról, hiperaktív Angi egyszerűen letette a pultra és nagy ügygonddal makulátlanra és cseppmentesre varázsolta a csapot:DDD. Mikor vhonnan furcsán közelről és egyben messziről hallottam valakit HALLOzni. Gyorsan felkaptam a kagylót és azt sem tudtam, mit hebegjek a portásnak:DDD : “ELnézést, elnézést, az óvódával szeretnék beszélni… “

1. A bulin Béla engem is kifestett:

Estére Sógival fiúprogramjuk volt (kaptak jegyet undormány ketrecharcra) , Milla és Hanna nagymamánál voltak, tesóm elhívott minket, h náluk eresszük össze a kicsiket. Meg akartam neki mutatni az arcomon lévő pillangót, így nem mostam le, átmentem így a városon. Mivel szuper jól elvoltak a gyerekek, csudajót játszottak együtt, sokáig maradtunk, negyed 10kor indultunkc sak haza:). Addigra réges-régen megfeledkeztem az arcomon lévő pillangóról!!! Nanááá, hogy megállítottak Tápén a rendőrök és igazoltattak. És ki volt az igazoltató rendőrnő? Hát M., réges régi jó barátunk, még edzőtársunk volt anno. Mikor megláttuk egymást, összeölelkeztünk és zsigerből megkérdezte, h “Farsangon voltatok? ” Mire én: “Nem”. és nem is értettem, milyen kérdés ez, ezért hamar tovább beszélgettünk, gyerekek, férjek, munka, tervek, lakás, a szokásos… Majd mondtam neki elköszönéskor, h “M.! Nagyon jól nézel ki. ” Mire ő csak elég zavartan válaszolt, h “Ahan, te is, jó ez a pillangó.” és nekem csak akkor esett le, h tiszta idióta vagyok:DDDDDDDDDDDD

Bibike pedig éppen 7 hónapos korában, ezennel már szabályosan is, ELKEZDETT KÚSZNI! Eddig is közlekedett ő körbe-körbe, picikét előre, de mostmár rendesen kúszik:). Furcsa, mert a nagyok rögtön másztak és ha jól emlékszem, később, Bibi megelőzi őket:). Annyira ügyesen kotor, még persze lassan, gyakran látom, h össze kell hangolnia a mozdulatsort, annyira édes:)). De ma sikerült 1-2 másodpercre szem elől tévesztenem… Holaababaa?

Ittababaaa:)

(aki nem látja az első képen, nézze meg a második kép után még1szer az elsőt, látni fogja:D)

Elbújt a szekrény mögé lufit rágcsálni:DDD. Annyira édes egy pofa, ő sem lesz jobb a deákné vásznánál, már látom, már fiókot nyitogat, és eszi a zsinórokat, mindent megkaparint, ami nem erre hivatott, a rágókákat és játékokat persze bojkottálja:)

Virág rajzol. Családot. Épp Bogit rajzolja, majd rajzol az arcára valamit, a következő kommentet fűzi hozzá: ettől lesz mérges vagy boldog. No,mi ez? A commentboxban elárulom a megfejtést:)))

Továbbá. Voltunk jobban, majd nagyon rosszul és most megint jól. Voltunk az ügyeleten is vasárnap, mert Bogi addigra 5.napja volt lázas (igaz, közben átmenetileg jobban volt, majd egy újabb betegség taglózta le) , de vasárnap sikerült 39,8 fokos lázat abszolválnia, majd éjjel Virágnak is, no, ekkor már megijedtünk:(. Ismét antibiotikum sajna…

Én vittem a nagyokat az ügyeletre, vittük a ragaszgatós albumot, ha várakozni kell, de nem kellett. És olyan büszkeség ez a két lány (főleg betegen:D) édesek voltak, együttműködőek, szófogadóak, hú, ezt most magam sem hiszem el, h a saját lányaimról írtam, de így volt:D Volt ugye láz, hasmenés, emellé a hurut még mindig, erős orrfolyás. Mostanra mindenki láztalan hálisten, mindenki köhög szépen, hurutosan, javulgatunk…

Apáékhoz nem jött meg az új nyomdagép, így szépen hazajött hétfőn 10kor és azóta is itthon van, annyira szuper, mint egy hosszú hétvége:). Majd kiderül, mikor kell mennie, de addig is pihenünk sokat. Holnap megyünk sétálni családilag, ritkán van ilyen is mostanában…

Én holnap mennék a fogorvoshoz és csak most jutott eszembe, ha még mindig tele az orrom, és köhécselek, így nem illik fogorvoshoz menni. Brrr. Reggel telefon.

No, ez nem volt túl izgi poszt, mondjuk helyzetjelentős, nézem tovább a Gilmore girls-t, gáz vagyok, nagyon:D

Tartozom még a farsangi képekkel, pótlom most: ez még itthon volt, próba a lehetőségek közül: Hangoltak a csajok a Maszkabállal:)))

Bogi csoportjában, itt még nem sír:) Bogi egyszarvú volt:)

és végigsírta a farsangot, egyszerűen nem bírják, ha ott vagyok az ovis rendezvényeken. Mindketten sírnak és haza akarnak menni. Virág csoportja (fánk előtti ima): Minden óvónéni be volt öltözve:)

Toti volt a Bob the bielder, Bob mester, gyönyörű fiunk irtó jól érezte magát:)

Virág a boszorkány, alias rútbanya:) AZ én édes kislányom végig Pókemberrel táncolt, amikor épp nem, akkor csak azt hallottuk, ahogy Barni kiabál, keresi Virágot, olyan édesek voltak:))

És a kicsi Malacka, természetesen a zajosabb terem egyik szegletében csendben szemlélte az eseményeket:)

No még néhány kép az elmúlt néhány hétből, szívünknek kedves hely, a Roosvelt tér mellett a Halászcsárda előtt gyakran lesétálunk a Tiszához a Rakpartra, amikor van babakocsis babánk, én fent maradok vele, Béla pedig lemegy a nagy(okkal) megnézni a hattyúkat.

Apa és a nagyok:)

Édeske koketál velem közben:)

Íme a dezsavü, avagy időutazás:)