Kiss családunk blogja

Telik az idő, megint öregedtem egy évet. Hétfőn ünnepeltem 27-ik születésnapom:) A hétvége remekül indult, mondhatni a legjobban, ahogy egy hétvége indulhat. Péntek este negyed hétkor munkából hazaérvén, mikor beléptem az ajtón szokatlan rend fogadott. Rögtön meg is köszöntem, hogy Béla ilyen szépen összepakolt. De vhogy furcsa volt, így a szenzorjaim pásztáztak tovább (ijesztő, h ilyen kekec öreg lettem) , kérdezem apát, “de hol vannak a ruhák a szárítóról”??? Csak nemelpakoltadőket? (ebben inkább ne segítsen, ahogy ő hajtogat…) Neeem, csak ruháskosárba hajtogattam. Kis megkönnyebbülés. És ki hozta azt a Hohes C-t? (alig láthatóan az üres konyhapulton nekem azonnal feltűnt, durva:D) “Hát ők” -mutatott a folyosó felé a férjem. És kitódult onnan az összes barátunk, tortával, csokor virággal, ajándékokkal, cserepes virággal:). Énekelték a boldog szülinapot, persze a lányaim is:). Hát, én teljesen meghatódtam és az a helyzet, h ez nekem ismeretlen és kicsit kényelmetlen szitu, én szervezni szoktam az ilyen bulikat, átélni furcsa volt és zavarbaejtő, de kétségtelen, hogy nagyon jólesett:) A torta mennyei volt, rég ettem ilyen finom cukrászdai tortát, az utolsó falatig elfogyott:) Bedobtam egy pizzatésztát is, illetve gyorsan telefonáltam a barátnőimnek, h ne várjanak az Anna-fürdőnél 9-kor, nem megyek welnesselni:)) Sütöttem 4pizzát, közben még futottak be a barátok sorban, így apa mindössze 1 szelet pizzát tudott enni:). Virág és Bogi nagyon élvezték a zűrzavart, Andi mesélte nekik az esti mesé(ke)t, szegényt persze szivatták, időnként be kellett mennem keménykedni, de végül elaludtak gond nélkül:). Fél 2ig dumáltunk, akkor betakargattam a csajokat, majd beléptem a hálóba, ahol az ágyterítőre volt kiterítve 2 gyönyörű fehérnemű szett, valóban nagyon-nagyon szépek és éppen jó mindkettő, hihetetlen a férjem, mindig totál eltalálja a méretemet!!! Ez az egész buli tőle nem megszokott, ő kicsit művész, kicsit zseni, a dátumokkal, eseményekkel, ünnepekkel mindig hadilábon állt:))), ezért nagy öröm ez most nekem! Így történt, h az én meglepibulim péntekre esett, bár ő váltig állítja, h csak a praktikum miatt, lévén, hétfőn senkinek nem kényelmes eljönni hozzánk, de én titkon tudom, h a 24 és 27 neki annyira hasonló:)))). Édes volt, reggel felkeltem, odaszólt, h “Boldog születésnapot” én vissza, h nem ma van a szülinapom. Bement dolgozni, becsekkolt ICQ-ra, ottleellenőrizte (oda is ő írta be tévesen a dátumot:D), majd kötötte az ebet a karóhoz, h DEDE, nekem ma szülinapom van:))). 13év után mondjuk asszem már így imádom, ezzel a kis hendikeppel:) Szombat délelőtt felszámoltuk a romokat, játszótereztünk egyet, majd pihentünk, míg aludtak a lányok. Este Béla pizzát rendelt, mivel szegény pénteken alig evett, így sütöttünk 2 isteni pizzát, Bélának a kedvencét készítettem, gyrososat. Csajok is falták:). Hagytam ki tésztát, lányok segítettek nyújtani, beletenni a virslit, sütöttünk virslis-kiflit és gombás táskát a maradék tésztából vasárnap reggelire. Vasárnap aztán vártuk a családot, délelőtt főztem egy isteni rizi-bizit rántott csirkecombokkal, addig a többiek játszótereztek egyet. Délelőtt érkeztek a mamáék, Virág kapott névnapjára egy nagyon klassz társasjátékot, rettentően élvezik, bár Bogi még nem nagyon érti, miért kell várni a sorára, illetve, h dobni kell, az nem azt jelenti, h hajítsd el kenyába a kockát:D.
Én kaptam pénzt a mosogatógépbe, amit venni szándékoztunk:) Csajok aludtak, én sorozatot néztem, mostanában ez tud leginkább kikapcsolni. Délután érkeztek Rózsamamáék, Virág kapott egy fodrászolható-sminkelhető babát, nagyon örült neki, de a lényeget még nem értik:D, rúzsozták a homlokát, az aplikátorral a szemét próbálták kinyomni:D. Nekem pedig gyűlt a mosogatógép-pénzem:) Délután Virággal megsütöttük a másnapi névnapi sütijét, amit az oviba vitt be a pajtiknak. Nagyon lelkesen keverte a habverővel a tésztát, nagyon ügyes volt! Hétfőn vitte is a sütit, nagyon büszke volt magára. Kapott az ovónénitől egy halacskát, annak is nagyon örült. Kedden Gabihoz mentünk talizni Bogival, mit sem sejtettem a meglepiről, őrület, de tortával készültek, teljesen odavoltam:)). Ismét teljesen zavarba voltam, a meglepő szerep inkább az enyém:))). KAptam a csajoktól ajándékba egy mákdarálót is, igazi fém mákdarálót, hű, nagyon meghatódtam, évek óta készülök ilyet venni. Kedden meg is vettük a mosogatógépet, lecseréltük a jelenlegit, mint kiderült, símán meg lehet javítani a hibáit az eddiginek is, de az új sem új, 25000ft-ért vettük, mint az előzőt 5éve, inox, zanussi, épp úgy néz ki, mint a sütőm, nagyon beillik a konyhába, gyönyörűen mosogat, el vagyok ájulva tőle:) Emlékezetes szülinapom volt!

Tegnap mesélte Béla, h Bogi próbált egyedül felmászni a WC-re (biliről átszoktatás van, elegem lett a bilimosásból) , de nem sikerült. Erre megszólal: “-Segíts apa, béna vadok. -micsoda? Nem vagy béna, ezt ki mondta neked? -Én mondtam. Én a Bogika. (ezt mindig hozzáteszi:D) -Nem vagy béna Bogacs… -De, melt nem tudok felülni egedül. ”

Kész vagyok:))). Én szoktam mondani magamban, hogy “Jajjjj, de béna vagyok, nem igaz”

Virág meg csúfolódik, ezzel jött haza vmelyik nap az oviból: “Bundafej vagy.”

meg ezt mondta nekem tegnap, mikor fürödtek és bementem: “Anya, nem vagy a barátom, nekem csak a Bogi a barátom”

Ja, fürdéskor ugye mindig kilocsolnak, fröcskölnek, öntenek, miegyéb, mindig rájuk szólunk, h nem szabad, stb… Ők meg ilyen szöveggel küldenek ki minket: “Apa, menj anyának segíteni a konyhába répát főzni” (Virág) “Anya, menj apához a nappaliba” (Bogi)

A 7vége a szombati munka miatt ismét rövid volt, ám tartalmas:). Szombat délután nem is aludtak, másfél órán keresztül próbálta Béla altatni őket, de nem jött össze. Feladta végül. Délután elmentünk a bürger királyba, ott van egy kis játszóház, már régóta mondogatják a lányok, hogy “a golyós-csúszdás megdonálcba menjünk” , nagyon jól érezték magukat, bár szokás szerint rendbontó módon csúszdán felfelé mászás volt a sláger, majd a létra melletti részen_csúsztak le, ami nem csúszásra való, de sebaj, jól kimelegedtek:)

Este fondue-parti, gyerekek 8ra már aludtak, nyilván, annyira kifáradtak egész nap:)). Ezennel húsfondue-ztünk, azaz olajat melegítettünk (volna) és befűszerezett húskockákat sütöttünk (volna), HA apa vett volna gélt a mécsesbe, így sajna átsütötte WOK-ban símán a husit és így mártogattuk a mártásokba. 4félét készítettem, jók lettek nagyon, hozzá volt szokott bagette és egy nagy tál mindent bele saláta. Nyammi:)

Vasárnap mamáékhoz mentünk, ott voltunk mind, 5hóstól a 62-ig:). Apukám főzött nagy bogrács finomságot, tyúkot főzött meg, belefőzött krumplival, volt még tarhonya, galuska persze, meg friss cékla, hm:). ((Ez a 7vége sem kedvezett a fogyókúrámnak)) Alvás persze itt sem volt, ellenben sétáltunk sokat délután tolva Polla babát, nagyot motoroztak a lányok, játszottak az uncsitesókkal, fiúk megint megverték mamát Catanban, aki ezúttal kijelentette: “nem játszom többet veletek, mindig szövetkeztek ellenem” :DDD. Persze ez nem igaz, Mama próbál mindig szövetkezni:)). Amúgy hiszem, ha látom, h nem lesz több Catan vasárnap:))

Este már fél 7kor letettem őket, nagyon kifáradtak, persze volt még diázás, meg mese, maratoni fürdés, majd gyors beájulás. Húzták a lóbőrt reggel 7-ig:)

Mivel már picikét dolgozom, hétköznap délutánonként másfél órát, szombaton pedig délelőtt, ezért a csajok apázással kezdték a hétvégét, ehhez karácsonyig hozzá kell szokni:). A nap fénypontja, bevillamosoztak hozzám, nagyon boldogok voltak:) Főzni nem kellett, Rózsamama csomagolt nekünk ebédet. Délután szieszta LETT VOLNA, ha Boglárka nem dönt úgy, hogy kipihente magát az autóban azalatt az 5perc alatt, míg aludt… Apa, aki amúgy nem akart aludni elaludt, én, aki szerettem volna aludni, megkaptam Bogit. Sebaj:). Rendrakás, majd játék az “esős-nyúlós-hideg-kinemmegyünk, ha nem muszáj” időt bentről nézve:). Sütöttünk kakaóscsigát is. Este csajkák mamáéknál aludtak, hiszen mi lakásavatóra voltunk hivatalosak. Lányok megint nagyszülők idegein táncolva, nem aludtak el egykönnyen… Persze jól érezték magukat, mint mindig:)

Lakásavató is jól sikerült, beszélgettünk sokat, potyognak a gyerekek, esküvő, mindig van valami fejlemény a társaságban családügyileg. Olyan jó… Annyira tudok örülni minden jó hírnek, mégiscsak tizenéve vagyunk barátok. Néha jó tudatni egymással azt is, hogy hahó, itt vagyunk, ránk számíthattok. Fontos. Peti nagyon szép toast-ot mondva ezt szebben fogalmazta meg, jó volt hallgatni:)

Vasárnap eltéptünk a gyerekekért már egészen 11kor ott voltunk, addig aludtunk:))). Még ebédet is kaptunk, tegnap sem kellett főznöm, hála mindkét mamának ezért. Alvás után meglátogattuk Egont, aki újdonsült tagja babás társaságunknak, a babás nem is biztos, hogy jó kifejezés, hiszen a nagyobbak már ovisok. Mostanában minden bébi hízóbajnok, tuti, h vmit injektálnak pluszba a mellükbe ezek a banyák, ennyire dagit, mint Egon:))). FOgtam a kezemben is egy kicsit, Béla is, de asszem nem jött egyikőnknél sem az a “jajjdekell nekünkegyilyen megint” érzés:D. Pedig irtó édes kiskrapek:). Teszek majd be fotót.

Nóri megjegyezte, Virág mennyit fejlődött mostanában, tényleg. Nagyon sokat beszél, ha olyan közegben van, ahol szívesen kinyílik, bár az is igaz, h kevés ilyen közeg van:). Antiszociális, mint az apukája, nincs ezzel semmi baj, megválogatja a társaságát:). Bogi mostmár ki merem jelenteni, szobatiszta. Jó ideje többé kevésbé biliben végződik a könnyítés, a nagydolog mindig. Furcsa, Virágnak a kakához sokáig pelus kellett, Bogi azt már nem nyomja pelusba semmiképp. Napközben egész nap bugyiban van, előferdül baleset, de pl du-i alvásnál nem volt még gond. Büszke vagyok rá nagyon:)

Ezt már szeretem:)

November elején napozgattunk ma a teraszon, najó, csak az arcunkat napoztattuk, de akkor is:) KV+muffin, napsütés, mi kell még a boldogsághoz? (és az elhízáshoz:D)

A képeknek több címe is lehetne. Hirtelen ennyi jut eszembe:

Élni tudni kell… Gyesbetegség piha:) Egy szép, napos novemberi nap