Kiss családunk blogja

Hát, egyre nehezebb a dolgunk Vele:). Mindenhová felmászik, még mindig. Nem értem ezt a gyereket:))). LEülünk Vele gyurmázni, és Ő kimegy a szobából. Nem tud egyhelyben maradni. Felmászik az íróasztalra, és minden óvintézkedésünket kicselezi:(. Pl a székek össze vannak szedve, 2 kerti műanyag széket használunk, amit le lehet borítani az asztal alá. Mostmár fel tudja emelni, és így símán felmászik rá. Onnan persze az asztalra. Onnan lepakol a polcról, ami azért lett felszerelve, h a törékeny dolgokat fel tudjuk oda pakolni az asztalról. Az íróasztallal ugyanez a helyzet. Hihetetlen hudini mutatványokra képes, elképesztő:). Béla szerint áramot kellene vezetni a kritikus pontokra a lakásban:)))).

És dumááál:). MEg kell őrülni a szövegétől. Én mindig erre végytam. Azon kevesek közé tartozom, akit nem hoznak lázba a kisbabák. Nem alélok el egy tehetetlen kis pelenkástól. Ám ahogy kezdenek nyiladozni, úgy lesznek számomra egyre izgalmasabbak. Most épp kucr’ot kér Apjától a következőképp: odamegy a szekrényhez, ahol a cukor van (multivitamin), és naaagy bólogatva mondogatja addig, míg meg nem kapja:). Ha valami rosszat csinál, csóválja a fejét, mutogat a mutatóujjával, és mondja sikítva, h NEMNEM, NEMNEM!!! Sok szót mond már. Kb 30 szó a szókincse. Persze halandzsázik is. De azt folyamatosan, tagolva, összefűggően. Biztos értelme is van, csak mi nem értjük:). Szegény Bogi viszont kiesett a pikszisből:(. Már nem kap pouszit, simit Virágtól. Asszem megunta Virág a kishugát. Ha odamegy hozzá, lekever neki 1-2sallert, vagy belemar az arcába. Annyira sajnálom Boglicseket, mert Ő nézi Virágot, mint egy bálványt… Remélem hamar összehaverkodnak, és Bogi meg tudja védeni magát. Addig meg résen vagyunk.

Hát, itt most nem voltunk résen:). Virág nyomdázik, nem épp rendeltetésszerűen hihi:

Boginak észrevétlen kibújt az első foga:). Ugyan nyűgös volt az utóbbi napokban, de a fene gondolta volna, h 4hósan erre kell gyanakodni:))). Amúgy édes nagyon, szépen fejlődik, a súlygyarapodása neki sem épp ideális, de ezt Virágnál megtanultuk, h nem kell vele foglalkozni. Viszont ha nem puffolunk, bizony fullad a drágám. Nem tudunk napirendre térni a dolog fölött:((.

APával:

Néha megáll az idő bennem. Gyorsan telnek a napok, a hetek, sokszor nehéz. Gyakran borulok ki. Aztán 7végén lenyugszunk mind, és elmerengek, mennyire szép családom is van. Délelőtt általában sétálunk, ma MAmáztunk. Bementünk a boltba, és megejtettük a heti amortizációt:). Mamának ugye játékboltja van, most a barbie tipusú babákra bukik Virga:)). Másik Mamának hangszerboltja van, ott rendszerint zongorázik a csaj, kifinomultan nyúl a billentyűk felé, mintha tudná, hogyan kell. Nem kalapálja, nem emeli fel a kezét. ÉRdekes:). Nem mindig főzök, bevallom. Ha 7végén főzök is, sütök is, meg ugye behozzuk a háztartás 7közi lemaradásait, akkor csak idegeskedünk, és kapkodunk, nem jó. MA a Don peppében ettünk Tesómékkal. Jó volt. Virágot megnyúzták az unokatesók hihi. Jó fejek nagyon, és ritkán tudunk összefutni, ott 3 kölyök van, Totóka 10hós, Hanna 5és fél éves, Milla 9éves. Millának ma hangversenye volt, furulyázik a csaj:). Én olyan szinten vagyok a nővéremmel és Anyukámmal összenőve, h muszáj, elemi szükségletünk naponta (min 1szer) beszélni. Mindig nagyon szerettük egymást, de mióta Nekem is gyereiem vannak, méginkább. Ő nagyon fontos Nekem. Meg persze az anyukám. Akiről csak ódákat tudnék zengeni. Elég annyi ehhez, h imádják az unokái, mind, és a vejei is;). Jó fej anyós a mama:).

Sajna minike is fullad:(. Ma reggel hallottam azt a tipikus préselő hangot kilégzéskor. De még nem voltam róla meggyőződve, h EZ AZ. Elvittem azért az orvoshoz, és saját fülemmel hallhattam (Doktornéni oda szokta adni a sztetoszkópot), h nem csalt a fülem. Viszont sikerült az elején megfogni a dolgot, ez pozitív. Egyre több bennem a kérdés. Vajon ez egyszeri alkalom? Jó lenne… Hallottam afféle kósza hírt is, h van most egy ILYEN vírus. Amitől befulladnak a gyerekek. Milyen világban élünk??? Milyen levegőt szívunk be??? Hiába védem Én Őket, amennyire tőlem telik, ha a 4és fél hós, csak anyatejes gyerekem is ezt a levegőt szívja. Elkeserítő, h nem csak Rajtunk múlik az egészségük… Felelőtlen vagyok, ha nem adom be Neki az antibiotikumot? Miért Nekem kell ezt eldönteni? PErsze, nem Nekem kell. AZ orvosunk döntött így. De helyénvaló az, hogy egy 4kilós születési súlyú egészségesen fejlődő babának másodjára kelljen antibiotikumt adni? El vagyunk keseredve:(