Kiss családunk blogja

Élünk és virulunk, úgy döntöttem, ezt a posztot nem kezdem magyarázkodással, miért is nem írok, már leírtam párszor:(. Ez már ilyen, néha írok, amúgy meg napi szinten mostanában biztos nem. Az egész online életem átalakult, kevés szörfölés, sok hasznosság, hát ilyen ez a felnőtt élet, kérem:)

Elküldtek a Generalitól. Amit nagyon szomorúan konstatáltam, hiszen imádtam a munkám. Ami probléma volt, 2 hónappal ezelőtt a főnököm felajánlott egy kis pozícióváltást, ami több mobilitással, több pénzzel járt volna, és nem mertem belevágni, féltem, hogy a gyerekek innák meg a levét… Később rájöttem, a mobilitásból fakadó rugalmasság miatt talán még hasznunkra is vált volna, de mire ezt jeleztem, már késő volt…Nem tudtam, hogy a másik pozíció feltétlen az enyémmel együtt mozog, reméltem, hogy lemehetek részmunkaidőbe a saját munkámmal, de erre ilyenformán már nem nyílt mód.

Így nagy szomorúan, de eljöttem. Ami nagyon jó, hogy tulajdonképpen örömmel gondolok vissza az elmúlt fél évre. Minimális segítséget kaptam a  munkához, azt sem tudtam, eszikvagyisszák a cascot, a gfb-t, mégis, szépen megtanultam mindent, ami a munkához kellett. Igen sokrétű feladatkör volt, és nagyon szépen sikerült belerázódnom, rendszereket dolgoztam ki a nyilvántartásokra, sosem volt még ebben gyakorlatom, de már minden excel táblában volt:))).

A munkám ellen nem volt kifogás (de nem is lehetett), a csapatba is sikerült beilleszkednem, ám könnyes búcsút vettünk… Kaptam még a végén plusz pénzt is, “a munkám elismeréséül”, ami azért nagyon jól esett… A munka pusztán irodai része amúgy nemsokára már nem jelentett volna kihívást. Már kifejezetten hívtam volna vmit hozzá én magam, mert a nagyon rutin dolgokat nem sokáig bírom… Ez a munka isteni volt arra, hogy visszarázódjak, gyakorlatot szerezzek, tanuljak, 1 percét sem bánom:). Elég jól is kerestem, minden szempontból hasznunkra vált.

Piszok szerencse, hogy ismét nem kellett álláshirdetéseket böngésznek, csak szóltam 1-2 embernek, hogy hahóvagyok, szeretnék dolgozni és kaptam is rögtön 2 ajánlatot. Az egyiket elvállaltam, most ennek zajlanak az előkészületei. Az új munkahelyem: http://www.uniokht.hu/

Itt leszek irodavezető. Egy call centert hozunk létre Szegeden,  közép- és nagyvállalatokat hívunk telefonon. Most válogatok és keresem a helyet. Ami elég közel van az ovihoz:))))))

Jövök még egy balettbemutató beszámolóval, ballagás beszámolóval, stb…

Bejegyzések hasonló témában

• Túlvagyok ezen is:) (0)
• De-de, jövök és írok (1)
• Bríííííííííííííííííííííííz hópehely illatú gyertya (2)
• Élünk, virulunk (1)
• Annyira jó így. A munka. (2)

Jól telt az elmúlt 2 hét összességében is:). Mára ismét nagy hó esett, szuper hóembert építettünk az udvarba, de hónénit, szoknyája van, meg láthatósági mellénye, meg haja, megminden:))). Gyönyörű.

2 ünnep között csak lazán dolgoztam, nem volt munka hálisten, így elengedtek, aztán kaptam itthonra munkát, ami nagyon vagány dolog, lássuk be, 30-án, 31-én, majd 1jén is dolgozni:))). Excel tábla, töltsd ki Angi a hiányzó részeket. 250 sor, 3 oszlop. 2 oszlopba függvényt kellett szerkeszteni, amiből egyik 4műveletes volt. 20 percig csak néztem, hogy akkor most mi is a feladat. Egy másik táblából kellett az adatokat áttenni, 20perc kellett,h kérdezni tudjak róla legalább:))). Aztán Béla segített, ami 1-2óra  nyereség volt:). Majd fogtam, és megcsináltam, és sikerült, és ettől olyan nagyon boldog bírok lenni:)

Mert ez felnőtt élet, nem más, céges laptoppal libegek haza, és anyának dolgozni KELL, és ez is fontos és tiszteletben kell tartani, bizony, és Apa segít nekem, és ez is jó.

A gyerekekkel hibátlan volt ez a néhány nap, együtt voltunk, játszottunk, nem görcsöltem rá semmire, mint régebben, hogy lesz e narancslekvár karácsonykor, aludtunk sokáig, fent voltunk sokáig, Abigél alig aludt az ünnepek alatt, ennek eredményeként tegnap állva elaludt a kanapéra dőlve:DD

folytatommajd

és képek is lesznek.

Bejegyzések hasonló témában

• Túlvagyok ezen is:) (0)
• NEM KELL PESTRE MENNEM!!! (0)
• Hahóha-munka (1)
• De-de, jövök és írok (1)
• Bríííííííííííííííííííííííz hópehely illatú gyertya (2)

Annyira jó ez az élet, annyira élvezem, holott minden józan ész ellene szól, bárki ebbe belegondol, ez élvezhetetlen, és biztos el fogok fáradni, sőt, nagyon kimerült vagyok már, mégis, nem tudom másképp mondani: JÓ EZ A FELNŐTT ÉLET:). Kellett.

Nagyon tetszik a munka:). Nagyon. ELég összetett a feladatköröm, szerteágazó, ezer szálat kell a kezemben tartani, észben tartani, van hová fejlődni, demennyire.

Az én jellemem alapvetően nem kedvez ennek a munkának, itt összeszedettnek és precíznek illene lenni, belőlem ezek eléggé hiányoznak, de épp azért szerettem volna nagyon, mert úgy gondolom, a jellemfejlődésemben komoly lépcsőfok lesz ez, és valszeg nem innen fogok nyugdíjba menni, de pár évig símán jó:). Most még kihívás is, ameddig nem jövök bele, rutinná nem válik, addig feltétlen.

Követek el hibákat, hálisten egyre kevesebbet, inkább mulasztások ezek, mert minden dolgom prioritásos, minden tegnapra kell, sok határidős feladatom van, közben a mindennapi aktatologatás, adminisztráció, a problémás esetek kezelése, a számlakezelés, a csapat hív napjában többször mindenfélékkel, hogy nézzek meg a rendszerben ezt, vagy azt,  jóó. Tényleg jó. Kezdek beilleszkedni. Szóval egyre inkább uralom a helyzetet, ami jó. Fog ez működni:)

Mindeközben persze a gyerekek, fél 5, mire mindenki az autóban van, ez az ára. Hál’isten ők ezt nem bánják, remekül érzi magát mindenki a helyén, ez megnyugtató. A reggeli és a délutáni körök elég strapásak… Mire mindenkin van kesztyű+overál+rendesruha+sapkasál, ésatöbbi, ebédbefizetés, óvónénikkel, bölcsisnénikkel, megbeszélni mindent, szóval rám izzad a cuccom:). Mindig:)

Apa sokat segít. Egyrészt lehetővé teszi és rossz szava nicns, h a röpiről nem mondtam le, ilyenkor az esti rutint egyedül nyomja le. A múlt héten betegek voltak, Béla is az volt, így mondta, majd ő itthon marad velük. Leszámolva, h minden nap egy felrobbant lakás, kócos, taknyos gyerekek fogadtak, istenien elvoltak:). Míg haza nem jöttem: “Tedd aztel, pakold össze, fésüld meg a hajad, stb…”

Egész hétvégén takarítottam és ismét elhatároztam, h mostmár keresek segítséget újra, hálisten ráér a régi bevált segítségem, így ő jön újra… Vagy 1 éve nem jár már. Vagy mégrégebben… Mertnemgyőzöm..

Hétköznap én símán nem főzök:))))))). Vagyis néha… ha kedvem van. tényleg. A délután a gyerekeké, és jó velük nagyon. Annyira tudok örülni nekik, mikor megyek értük du, ez hiányzott nekem, hogy hiányozzanak, h várjam a találkozást velük.

Abigél nagyon nagyon nagy franc:), szeme se áll jól, újabban harcosban nyomja, azt játsza, hogy felesel és kiabál velünk, és hát igen drága, amikor a család legkisebb tagja osztja a családot összeráncolt homlokkal: “HAJAGSZOM JÁD!!!”

Megkértem valamelyik nap, hogy

• Abigél, tedd légyszives a ruhád a szennyesbe!

• NEM! Nem, Anya! Szoha! SZO-HA! Szemmikoj! ÉJTED???

És közben ráncolja a homlokát és csücsörít a szájával, így demostrálja, h irtóra mérges, de ha nézzük, nézzük hosszan, akkor kipukkad a nevetés belőle, haláli csaj:)

Az autóban beszélgettek, próbálták a kicsinek elmagyarázni az évszakokat… Mondja Abigél: -Ósz. Ósz. Jehujjanak a ajevejek.

Virág felkacag hangosan.Fejére csap és úgy mondja:))

• BIBI!!!! Azt nem úgy modjuk, h ÓSZ, hanem úgy, hogy ŐSZ!

• Iden. Ósz.

• Nem Ósz, hanem ŐŐŐŐŐŐSZ! Érteeeeeeeeeeeeeeed? (nevet)

• NE BESZÉJJÉ NEKEM BIJÁG!!!!! MOSZT MÉJGESZ VADOK JÁD!!!!!

Bejegyzések hasonló témában

• De-de, jövök és írok (1)
• Virág és az ő álla :))) (2)
• Vívódás (5)
• Vértesboglár (1)
• Túlvagyok ezen is:) (0)

Máhogymivan??????? Milyen illatú? Hópehely? Miért, a hópehelynek milyen az illata? Van annak illata? Miért, a hó az nem víz megfagyva?Víz, színtelenszagtalan. Tévedek?

Mámeginténvagyokahülyebiztos:)))))))))))))))))))))))))

Namindegy:)

Helyzetjelentek:

A munka király. Nagyon el vagyok veszve még alatta, de érzem, jó lesz ez. Lassacskán beilleszkedek, lassacskán mindent átlátok. Rendkívül sokrétű a feladatköröm, vagy most legalábbis így látom. Lehet, hogy később, amikor mindent készség szinten fogok végezni, akkor majd nem lesz már ennyire energiarabló, de most leterhel alaposan. Na nem bánom ám, sőt, nagyon nagyon jó érzés, hogy MÁS, hogy dolgom van, hogy felnőtt élet:)))

A gyerekek ugye ebben a félévben nem voltak betegek, most Bogica megkezdte, feltehetőleg hini-je van, magas láz, köhögés, orrfolyás. Nem vészes. Hétfőre volt/van időpontunk, hogy megkapják a gyerekek… Mi már felvettük Bélával. Végül így döntöttünk.

A bölcsiben 2 hete bontják a nemtommit, kérték, hogy aki meg tudja oldani, ebéd után vigye haza a dedet. APukám jár a kicsiért minden délben, busszal mennek Tápéra a kicsi kedvéért, aki élhal a Tatáért, általában haza sem akar jönni velem 5órakor:)). Apu nagyon belendült a nagypapaságba, nagyon nagyon jól eső érzés, hogy ilyen lelkes, ma is mondta, h vigyük Bogit is, majd ő lesz vele, de megoldottuk Bélával, megfeleztük a napot, én vittem délelőtt Bogyót orvoshoz, ő pedig déltől volt velük.

Reggel beszaladtam Bogival az irodába gyorsan, el kellett küldeni 2 gyors mélt, megnézhette, hol dolgozik anya, örült nagyon ennek:)).

Összegezve tehát, éljük a mindennapokat, én elég fáradt vagyok, komoly lemaradásban vagyok alvásilag:))).

Holnap jön a Mikulás, még beszerzőkörútra kell mennem ez ügyben:)))

Továbbá kanapét készülünk venni (nem nagy méretű sarokülőt, tippek, hol érdemes? megköszönném), és valszeg festetni is fogunk, még az ünnep előtt… Legyen mit összefirkálni Abigélnek, ugyanis minden szabad felületet összefirkáltak és összekoszoltak már :DDDDDDD

gazdag, virgácsolatlan Mikulást kívánok mindenkinek!

Bejegyzések hasonló témában

• Túlvagyok ezen is:) (0)
• Hahóha-munka (1)
• De-de, jövök és írok (1)
• Élünk, virulunk (1)
• Annyira jó így. A munka. (2)