Itt a kiss korház jelentkez!

Családi blog Nincs hozzászólás »

Hogy mi a búbánat ez, H1N1, vagy más, nem tudjuk, de tény, h a család nagy része valamiféle kórságban szenved, minimum taknyosság+köhögés, Boginál és Bélánál láz is volt. Bogi csúnyán, szárazan köhög, rossz hallani, amúgy elvannak, kedélyállapotuk jó, rosszcsontkodnak. Ma, miután hazaértem a melóból és fél óra alatt sikerült kiakasztaniuk, mondtam, gumicsizma+esőkabát és irány a séta, mindenkire ráfér a friss levegő:). Jól is esett a boszorkáknak, ezután kiraktuk végre az összes Mikulástól kapott kirakót, olyan ügyesen kirakóznak még mindig… És a kicsi is szívesen, elővettem a párosítókat, és azokka is ügyesen boldogul.

Apa van velük itthon, hiszen ő is nyög, szóval kicsit szerepcserésen adjuk most elő, amire hazaérek, abban nem sok köszönet van:), felrobbant lakás, kócos, taknyos purdék, legalább látom, mekkora szükség van rám:D. Mondjuk remekül mulatnak és senki nem szekírozza halálra a családot, h “AZONNAL PAKOLD ÖSSZE….” SZEDD ÖSSZE” ésatöbbi. Ülnek a kupiban nagy egyet értésben:)

Miután hazaértem, Béla elszáguldott, mondván, venni kell tejet, de vmi sejtette velem, h van a háttérben más is…

Van ugye Bertalan, a sziámi harcos hal, a gömbakváriumban, amivel mindenki halálra szekál már minket, h tegyük rendesebb helyre, mert megőrül a hal. Jelzem, a hal nem panaszkodik, remekül van.

Béla kapott Sógitól egy akváriumot, én örültem, gondoltam, ezzel a nagy költség része letudva a projektnek, ha már meg kell tűrnöm a lakásban egy vízzel teli üvegbúra legyen, amiben állatok vannak, jó, legalább nem adnak ki hangot és nem büdösek, szal egész jól meg tudom tűrni őket… No tehát Béla betegen képes volt elrontani a legközelebbi akvaristához, ahol is mindenféle kellékeket vásárolt, tereptárgyakat, meg kavicsot (amit ki kellett főzni, kőleves, hihi) , meg melegítőt, meg levegőztetőt, ofkorz, a legjobbat mindenből, több körös barchoba eredményeként tudtam meg, h mindezért közel 30ezer ft-ot sikerült ott hagyni. ÉS HOL VANNAK MÉG A HALAK??

De milyen halak? És itt a slusszpoén:)))))))))))))))))))

Bertalan, sziámi harcos hal. Még a saját párját sem sokáig tűri meg maga mellett, más halakat pedig egyenesen annyira szereti, hogy majd megzabálja:). Ergo, van 50literes akvárium, meg 30ezerér’ berendezés, meg fullextra, és 1 szem dögunalom hal, a Bertalan, aki ott fog hesszelni az 50 liternyi paradicsomban, kellemes, állandó hőmérséklet, tiszta víz, növények, bujóhelyek (nyilván sose látjuk majd:D). Hogy mennyire röhög már most ez a dög, onnan a kis gömbakváriumból, sztem símán ott is jó volt neki, de majd most milyen jó lesz:))))))

Cimkék: akvárium, Bogi, gyerekek, H1N1, Hal

Bejegyzések hasonló témában

H1N1

Családi blog Nincs hozzászólás »

Vicces:). Vagy inkább szomorú? Hogy téboly van, hogy senki nem tudja, mit csináljon, mit gondoljon… Jóbarátnőm az ÁNTSZ-nél dolgozik, épp a vakcinákkal foglalkozik közvetlen, van némi rálátása sajtó- és oltáslobbi függetlenül is a valós történésekre, megbetegedésekre. Ő 6hete még nem oltatott, majd 1 hónapja mondta, oltat (mármint a családot) és 1 hete mondta, oltassunk, ő feltétlen javasolja. Aztán hétfőn azt mondta: “Ma Szegeden 4-en kaptak tüdővérzést”. Mivel én nemtom, mitől és hogyan lehet tüdővérzést kapni, de kellőképpen ijesztően hangzik, akkor döntöttünk úgy, h ok, vége a vacillálásnak, idenekünkavakcinát.

Ekkor kaptunk ugye időpontot 1 hét múlvára a gyerekeknek…holnap megyünk.

Eközben Bogi beteg lett, magas láza volt, köhögés, orrfolyás, pénteken a doktornő mondta, 99%, h hini, de csak Pesten lehet igazoltan kimutatni, kár a fáradtságért.

No, innen érdekes. Hogy hogyan reagálnak az emberek… A család egy része kerül bennünket, Mikulás csomagot a gyerekek lopva kapták meg a teraszra belopva, holott itthon voltunk. Pedig ablakon át nem is fertőzünk:D.

Aztán vannak, akik a teljes tagadásnál tartanak, mint az Erik a vikingben * mámiééérpont h1n1 lenne a Boginak, lehet ez bááááhármi, miért és honnan tudják, h ez h1n1??? Mondom, lehet, h abból, hogy járvány van és a jellemző tüneteket produkáljuk?

  • Amikor a boldogságos szigetlakók ülnek a sziget tetején, ami süllyed és annyira kurvára pozitívan gondolkodnak, hogy miközbenvalóbansüllyed velük a sziget, ők azt kántálják mosolyogva, hogy “Nem süllyedünk-nem süllyedünk-nem süllyedünk” míg végül elsüllyednek :DDDDD

Bogi 2nap volt lázas, mostanra csak a köhögés maradt, nálunk ez egy síma vírusos hurutban merült ki. Remélem a többiek nem kapják el…

Cimkék: Bogi, gyerekek, H1N1, Mikulás, védőoltás

Bejegyzések hasonló témában

A hétvégénk

Családi blog Nincs hozzászólás »

Igen kellemesen és eseménydúsan telik, a szokásos, mondhatni, szombat délután vendégségbe mentünk, már a nejlonharisnya és kis szoknya is a csajokon volt, mindenkinek fonott frizkója volt, amikor is jött a telefon, a kisfiú, akihez mentünk volna, belázasodott. A társasággal utána amúgy is felnőtt programra készültünk, így a lányokat idő előtt elvittük anyuékhoz, akik ragaszkodtak hozzá, h a csajok náluk aludjanak, mi meg ezt nem bántuk:), nem ellenkeztünk, szóval kivittük őket Tápéra, mi pedig mentünk H-ékhoz, ahol is pizzáztunk, no meg megnéztük a Villányos képeket. Jól mulattunk, jó későn indultunk tovább, biliárdoztunk hajnal kettőig, remekül szórakoztunk:))).

Még délelőtt vásárolgattam, a Generali-nál dress code van, nincs farmer, mindenképpen csinosban kell nyomulni, így sahhhajnos ruházkodnom kell, hát borzasztó ez, vennem kell cipőt, táskát, szoknyát, nadrágot, sosem érek a végére, mert mindenhez kell még valami, hogy teljes legyen a kollekció… De hát, ha muszáj, akkor muszáj, nagy duzzogva megyek és járom az üzleteket, h öltözködjek. Nem is olyan egyszerű amúgy. Jó, megértem, sajnálni azért télleg nem kell :D

Délben elmentem az aprónépért, még előtte feltettem a húslevest, meg betettem egy Nagymamám nevelte isteni csireket a sütőbe, várja jobb sorát (=hogy megegyük), de ebből már vacsora lesz, senki sem éhes… Mi bezúztunk Bélával egy nagy tányér húslevest, elég is volt.

Abigél alszik, Boglárka kint nyomul a többiekkel, éppen görkorizik, Virág pedig ül az asztalnál és betűket és számokat rajzolgat. Emlékezetből. Lerajzolja, majd megkérdezi, melyik ez a betű. Édes. Úgy néz ki itt az asztalnál, mint egy iskolás. Jézus, mikor nőtt meg így ez a lány??

A nap további részében talán sétálunk egyet, vagy símán bent punnyadunk a meleg lakásban, kint sötét és hideg, bent meleg és lápmafény, anya vasal, apa körmöket vág, hajmosás ÉS tetűírtás * , szokásos vasárnap esti program:)).

A munka amúgy nagyon jó, végre van gépem, rácsatlakoztam a hálózatra, kezdem átlátni a feladataimat, megismerkedtem a csapattal, irtó jó fejek, nagyon jól érzem magam. Néha, feladataim kellős közepén belegondolok, h jéé, én dolgozom, felnőtt élet, tényleg, és ekkor nevetek magamban legbelül, majd’ 30 évesen ez elég normális, nekem mégis annyira kiesett, h tényleg boldog vagyok tőle:))). Remélem így is marad:)

Cimkék: Anya, család, gyerekek, hétvége, munka

Bejegyzések hasonló témában

De-de, jövök és írok

Családi blog 1 Hozzászólás »

De-de, itt vagyok, Szlivka és a többiek, bocsánat, bár már én unom a bocsánataimat:))))

Munkába álltam. Bizony. Felnőtt élet. WOW:). Jóó:). Élvezem. Nagyon. Holott még főleg csak tanultam, de még azt is élveztem. Na, sokáig nem csinálnám szívesen, de a múlt hét csak tanfolyással telt és remek volt ismét az iskolapadban. Vicces, h az előadók projektorral, laptoppal érkeztek és minden óra elején bekérték a pendrive-okat, hogy mindenki megkapja az órai anyagot. Bezony. 2009:)

Ezen a héten már bele kell tanulnom sok dologba, ma délutánra gépem is lett, reggelre remélem hálózatom is lesz és ismerkedhetek végre a rendszerekkel. Hál’ isten mégsem kell Bpesten töltenem a jövő hetet, úgy lesz, h Szegeden szépen mindent megtanulok. Aggódtam a gyerekek miatt, 5 nap az 5 nap, bármilyen szuper is Apa (meraz), hiányoznék… És arról nem is beszélek, nekem mennyire hiányoznának.

Virággal voltunk ma a nevelési tanácsadóban. Már 1 vizsgálat volt, most ez volt a második, lesz még 1. E kettő alapján a néni szerint Virág tökéletesen megfelel a korának, sőt. Ő fogalmazott így:)))))))))))))))))))))))))))))))))))))). Kiugrom a bőrömből, holott mi ezt eddig is tudtuk, persze, de jó a külső, szakértői megerősítés.

Persze, lassú, ezt ő is mondta, segítségre szorul feladatmegoldásnál, stb…, épp ezért mondta, ha nem bánjuk, legyen még 1 vizsgálat, ami majd erre fekszik rá. Dehogy bánjuk, megyünk 2 hét múlva újra.

Abigélt kicsit megviseli, h későn érkezem érte, nincs vész, nem sír, csak látom rajta, h addigra elfárad, és vár már nagyon… Eléggé rám van nőve, gondolom emiatt, dacoskodik, megüt, haragszik rám, érzem:(. Igyekszem és rohanok érte, de negyed 5 előtt esélytelen vagyok…

A nagyokkal már minden ok:)

Cimkék: Abigél, Anya, család, gyerekek, munka, Virág

Bejegyzések hasonló témában


WordPress Theme & Icons by N.Design Studio
Entries RSS Comments RSS Bejelentkezés