Így aztán lendületesen belekezdtünk a hozzátáplálósdiba:). Evett már barackot, almát, krumplit, és első zöldsége a kisasszonynak tegnap a brokkoli volt:). Krumplival kapta és zabbantotta befelé. Ma is azt evett. Tulajdonképpen mindent és jó étvággyal eszik, de nem is lepődünk meg ezen, ez a kisbaba mindent ideálisan és tankönyvileg csinál, mintagyerek:). Tiszta anyja:D. És iszik szépen pohárból is:D. Nem is használunk cumisüveget, csak éjjelre van bekészítve, ha megébred, kap kis vizet belőle. A kanál láttán már szépen tátog, én meg köztudottan imádok gyereket etetni, így a nap fénypontja bizony, amikor Bibit etethetem:)
Próbál előre jutni hason, de még nem halad igazán, ez még nem kúszás, de nem sokat várat magára.
A fogtündér, fogmanó, vagy legyen akármi meg felmenőstül monnyon le, szegény picit 2 hete kínozza elég élénken az első 2 fogacska, és látom én látom, de azt is látom, h nem holnap fognak áttörni, kell még ennek néhány nap, 1-2hét:(.
Egyik nagylánynak sem volt járókája, Abigélnek most felállítottuk a nappaliba az utazóágyat. (lányoknak elmeséltem, h egyszer régen Virág felébredt a saját rácsoságyában, átmászott Bogihoz ebbe az ágyba, majd kibontotta a kakás pelenkáját és akkurátusan szétkente a kakkkát a falon, az ágyon, a Bogi fejééééén, karján:DDDDD. Annyira nevettek a csajok, hogymég:))) Azóta ezt mesélik mindenkinek:D )
Szóval hogy kezd megdőlni bennem a járókaellenesség, meg sok más elv is, amiknek biztos ez is a dolga, h idővel szép sorban megdőljenek:))). Tehát járóka. Azt tartottam eddig, h a gyereknek térre van szüksége, úgy fejlődik, ha sokat mászik, mászni úgy fog, ha sokat van hason, stb… és ezeket tartom most is, de fogalmam sincs pl, a nyarat hogyan oldanám meg járóka nélkül, mikor 3hónapig nonsztop itthn leszünk mind, mi a nyár nagy részét az udvaron töltjük, egy nem járó kúszómászóval ez nem könnyű vmi rácsos tároló nélkül… Ehhez viszont bele kell szoktatni már most, különben nem fog megmaradni benne arra a 10percre, amikor én beszaladok levest keverni, vagy bedobok egy mosást pl. Amúgy persze majd mászhat a fűben ő is, én ebben nagyon laza voltam mindig, íme mennyire:D 
Továbbá megint ráébredtem, amire Boginál is, hogy hamarabb kellett volna elkezdeni a hozzátáplálást. Ugyan most nem mértük Bibikét rég, de én jól sejtem, h alig, vagy nem is hízott az elmúlt hetekben. Tudom-tudom, híresen súlyparás vagyok, de ez csak arra az időszakra vonatkozik, amíg csak kizárólag szopiznak, hiszen az én testem felelőssége, hogy ők jóllaknak e. Íme, ezt az időszakot is lezártuk:). Félek, hogy nagyon hamar következik el a következő időszak vége is, és szép lassan alattomosan eljár majd fejünk felett az idő… Bár, ha jól belegondolok, most konstatálhatom, hogy kiélvezzük a babázást:). Gondtalanul, rutinnal. Így végtelenül egyszerű…
Például én bizony megfőzöm Bibi kis főzelékeit, nem veszem meg a boltban, mikor úgy is főzök minden nap, neki csak vmilyen állapotban kiveszek pár kanállal és olyan jó érzés összetörögetni, turmixolni, olyan szívesen csinálom.
Fel vagyok dobva, ugyanis úgy érzem, eljött az én időm is, nem mintha siettettem volna az időt, de elérkezett és ennek örülök. Csak halkan mondom, de lassacskán belekezdtem egy fogyókúrafélébe, amit én nem szeretek így nevezni, inkább csak figyelek, mit és mennyit, bár leginkább csak azt figyelem, hogy mit, igyekszem olyat enni, amit lehet mérték nélkül. Rengeteg zöldséget eszem, nyersen és párolva is. Ezekről is teszek majd képet.
Egyelőre meg sem mozdul a mérleg nyelve, de nem lep meg, nekem a beinduláshoz mindig kell 3-4 kitartó hét, addig a mérleg nyelve könyörtelenül marad a “helyén”:(
Mondjuk azt hiszem, így is rengeteget eszem, épp Gabici mondta viccesen tegnap, h kár a gőzért, vagy eddig kár lett volna a gőzért, amilyen rekord sebességgel pusztítottam az elmúlt alkalmakkor a John bullban, no meg még megettem némi maradékot is:DDD, abból látszott, h én bizony, ÉHES vagyok. És ez így van sajna most is, rólam nem szívják le a gyerekek a kilókat, hiszen az ő általuk leszívott kalóriák dupláját viszem be pluszba:DDD. Na de majd most;)
Nagyok kezdenek hiányozni, imádom, amikor hazaérnek az oviból, mivel ma kivasaltam az utolsó vasalatlant is, és szárítógéppel én már csak ingeket és néhány kritikus darabot fogok vasalni, ez ilyen “leszámolás” féle vasalás volt, király:). Na persze marad napi 2 ruháskosárnyi mosni-, szárítani-, majd elpakolnivaló gönc, de hatalmas könnyebbség, h nem kell hetekig kerülgetni a szinte csak gyűlő vasalatlant:D. Szóval hosszúak a napok nélkülük, na ez nem panasz volt, mert élvezem nagyon, hogy főzés közben is sorozatot nézek (Gilmore Girls éppen, tudom, nagyon gááááz:D, de annyira kikapcsol, nem kavar fel, kellemes limonádé:) ) meg vasalás közben is, néha séta Bibivel csakhogy kimozduljak kicsit:).
Ma úgy vártam haza a csajokat, h be sem jöttek, mentünk is gyorsan pékségbe (ehettek 1 csokit-feleztek, mert választhattak volna 1-1 sütit, de inkább csoki, és ők bármit hajlandók elfelezni, tök természetes nekik ) majd a játszótérre. Virág nem tudja lökni magát a hintán:). Bogi már rég, de Virág még nem, a bogár elindult a fülembe, így gyorsan megtanítom legközelebb, mielőtt kitalálom, h ez milyen probléma előjele lehet. (mikor szokom le erről az aggódásról, ha róla van szó??? )
No, ennyi gyorsan, késő van, indul az éjszakai műszak……
