Kiss családunk blogja

A fejemben is:). Jólesett kipanaszkodni magam, sokat gondolkodtam és arra jutottam, hogy a probléma gyökere nem feltétlen a helyzetből, sokkal inkább belőlem fakad. Rosszul szervezem/tervezem a napjaimat, illetve nem rosszul, csak túlzsúfolom, ami hosszútávon oda, illetve idevezet, hogy kiakadok. És ugye ha én borulok, borul a család is…

Arra jutottam tehát, hogy meg kell állapítsam, a hétvége és a délutánok nem szolgálják az én pihenésemet, ezért ezt akkor kell megoldanom, amikor a csajok oviban vannak.  Nem szabad sajnálnom az időt a saját aprócseprő dolgaimra, de még bele kell jönnöm, mert zavar, ha nincs körülöttem rend, és itt ugye olyan sosincs, h minden rendben lenne…

Krisztibarátnémnak örök hála ezekért a mondatokért:

“Egy a lényeg: add lejjebb és szabj ki magadnak elérhetőbb célokat.Csak annyit, hogy azokat teljesíteni tudd. Ha nem változtatsz, folyamatos kudarc lesz, ami még jobban gyilkolni fogja az önbizalmadat.Ne akarj mindenkinek megfelelni maximálisan, nem fog sikerülni.“

Mondjuk ami bennem a legnagyobb feszültséget szüli, az a fenekem mérete, de uccu, vettem magamnak egy gatyát:D, h vhogy kinézzek, aztán majd lefogyok, amikor eljön az ideje. Addig kajafronton a sokszor kevesebbet ám táplálót elvénél maradok.

Tartozom egy múlt heti szülinapi beszámolóval is, sok klassz kép készült az elmúlt napokban, majd pakolok fel néznivalót:)

Nem tudom utolérni magam, és az egész olyan, mintha határidős melóm lenne:), pedig ez csak háztartás. De tudom, hogy senki nem csinálja meg helyettem, meg fog várni, sőt, csak gyűlik-gyülik. Illetve mivel mindig megcsinálom, ezért fáradt vagyok, nulla időm marad kikapcsolódni,pihenni.

A gyerekek: mindenki fontos, próbálom úgy terelni a nagyok kis életét, hogy ne szenvedjenek hátrányt a kicsi miatt. A héten először ment Béla értük, negyed 5kor. Ezért nem mentem el fél 6kor röpizni, mert teljesen lelkiismertfurdalásom volt, akkor alig lettem volna velük egész nap. Viszont az első napom volt már réges régóta, h nem kellett egész nap elmennem itthonról, sem reggel, sem délután. Na, ennek örömére fél nap vasaltam:). Asszem túlzás, ahogy próbálom irányítani az életüket, ahogy minden percét uralni akarom, hogy minden idő tartalmasan, értelmesen teljen el, hogy eleget legyenek levegőn, ez mind-mind számon tartva a fejemben. Ugyanis gyakran feszült vagyok ezek miatt, és a vége az, hogy akiknek a legjobbat akarom a legrosszabbat kapják, egy ordibáló anyát:(((. No, emiatt jöhet a jó öreg lelkiismertfurdalás, és már frankón szar is az élet, mert én rossz vagyok, nem is vagyok anyának való, blabla…

De közben úgy érzem, ez a dolgom, ezt diktálja a szívem is, hogy minden figyelmemet, ami  belefér megkapják. Egyszerűen nem tudok lazítani. Próbálok figyelni másokat, sok helyen nőnek a gyerekek, mint a dudva anélkül, h leülnének velük festeni, és velük talán nem ordibál sosem az anyjuk:(.

Totál káosz van most a fejemben, úgy szeretnék mindenhol, minden téren megfelelni, jó lenni azoknak, akiket a legjobban szeretek, de most azt érzem, ha megfeszülök sem megy,  és ez abszolút kudarc:(. Ráadásul igaz, most szültem, de akkor is marhára idegesít a túlsúlyom, semmi nem jön rám, és nincs lelki erőm elmenni venni egy nadrágnak nevezett sátrat, pedig az lesz, mert a fogyás olyannyira várat magára, h most még híztam is:(. Pedig annyira próbálok figyelni, én vagyok a természet vicce, komolyan, szoptatás alatt hízok. Állandóan éhes vagyok, fél vödör salátát eszem meg vacsira:D. Mozgásra lehetőségem a röplabda lenne, no de kire bízzuk addig gyerekeket?  Bélát pedig hívták versenyre, minden babér a pasiknak terem, nekünk pedig senki sem köszöni meg, h tiszta a padló, vagy rend van, a kaját igen, az azért hálás munka:).

Itt is van 2 megjelent receptem, ebben legalább van köszönet:)

http://mindmegette.hu/index.php?apps=recept&recept=12666

http://mindmegette.hu/index.php?apps=recept&recept=12667

Szóval keresnem kell a lehetőséget a kikapcsolódásra, mert az nem állja mostmár, hogy este elpakolás, gyerekek, utolsó maratoni szoptatás (ezt imádom) után bedőlök az ágyba és végem van:). Még jó, hogy Bebus alszik reggelig, annyira édes, 6-fél 7 körül ébred először.

No, ilyen panaszos levélnek is helye van itt, én mondom, mert én írom:), az ember tartja magát és mindig arra gondol, hogy mennyi nehéz sorsú ember él körülöttünk, és örüljek mindannak a csodának, ami körülöttem van, de ez is én vagyok, aki néha besokall.

Olyan sokminden történik velünk, sok jó dolog, összeségében pedig elfáradunk, de nagyon. Apa jó ideje túlórázik minden nap, plusz itt az udvar, amit olyan jó csinálni, és olyan szépséges már, majd dobok arról is képeket.

Szeptember legfontosabb eseménye, 28-án Boglárka 3 éves lett:) Vittünk persze az oviba tortát a pajtiknak:)

Olyan szépséges ez a nagylány…Boglárka 3 éves:)

7végente gyakran így ébredünk:) (én a jobb oldalról keltem fel, nem!nem vagyok ennyire vékony, csak ekkora helyet sikerült magamnak kiharcolnom a saját ágyamban (kac-kac)

Igen, apa jellemző módon mit sem törődik a helyzettel, elfordul a maga kis csíkján és alszik békésen:D. Boglárka remekül szórakozik, ő újabban reggel 5kor kel, ilyenkorra túlvan már a kakaón (amit maga készít), meg 3 mesén. Virág pedig szimulál:)

Szomszéd Dórika 4 éves lett, Bogival nagy barátnők főleg, remek kis bulit csaptak a szülei 17 gyerek volt, arcfestés, torta, fasírtgolyó zöldségekkel, ami kell:)

Rengeteget mosolyog már a kicsi, meg kell zabálni. Abszolút keverékgyerek, ő az első ugye, mert Virág tiszta apja (kívül-belül), Bogacs tiszta én (kívül-belül), Bebus nyitott szemmel apjára hasonlít, csukott szemmel Bogira, anyura leginkább. Belső tulajdonságairól még nem nyilatkozom, egyelőre békés:). Csipázza a nagyokat, ahogy nevettetik:

A nagytesók bohóckodnak:

Ilyen gyönyörűséges és finom kenyereket sütök mostanában. Rekord sebességgel elfogy mindig, kb 80-90%-ban teljes kiörlésű, és nagyon nyamm.